Vir -szigetre utazunk

0. napnak hívom az utazás napját, mivel ez a nap az utazásról szól, nem a nyaralásról. Elsődleges cél: épségben odaérni a nyaralásra. Második legfontosabb dolog: lehetőleg ne hagyjunk otthon semmit. Na erről vannak sztorik, minden évben van 1-2 fontos dolog, ami egy kicsit rosszul sikerült. Egyik évben a sportkamera maradt otthon. A másik évben a kislányom személyi igazolványa lejárt ( mert nem figyeltem, hogy gyerekeknek csak 3 éves határidőre adják), így hajnali 4 órától reggel 8-ig dekkoltunk Letenyén a parkolóban, hogy ideiglenes személyit kapjunk, mert nem engedtek át a határon. Még szerencse volt, hogy hétköznap mentünk. Idén egy csomó hűtős kaját (tejföl, túró) felejtettem el berakni, amit hazaérve a nyaralásból meg dobhattam ki, mert megromlott. De ennél nagyobb bajunk hála istennek nem volt.

0. nap

Az Indulás

Egy csomó mindent elintéztünk addigra: biztosítás, ENC bérlése és megkaparintása, magyar autópálya matrica és lista szerinti bepakolás. Szombat este már startra készen álltunk, de vártunk vasárnap délig (amiért a párom hisztizett is, hogy a legnagyobb melegben indulunk) mert sejtettük, addigra lecsillapszik remélhetőleg a forgalom. 

Szóval még szép hogy kisteherrel mentünk, bepakoltuk a fél lakást és egy rakás élelmiszert, hogy legalább 2 napig ne kelljen boltba menni, mivel boltosként már a gondolattól is frászt kaptam. Na és a nyaralást nem bevásárlással akarom tölteni. 

Szóval a döntés azért is ez volt, hogy vasárnap dél az indulás időpontja, mert előző nyaraláskor éjjel utaztunk, és én annyira ki voltam, egy álló napig nem tértem magamhoz. Így meg remélhetőleg este megérkezünk, éjszaka alszunk és indulhat telibe hétfőn a nyaralás. 

És úgy is lett :)

Vasárnap kényelmesen megebédeltünk, azután uccu neki, irány Horvátország. Vácról Budapestig a forgalom a szokásos volt, viszont Budapesttől Balatonig elég sokan úgy gondolkodhattak mint mi, mivel az autópálya igencsak teli volt. Szerencsénkre elég hűvös szél fújt, így nem volt melegünk, a tempó egész jó volt, a forgalom dugómentes volt Balatonig. Na de utána! A tervünk bevált! Az utakon szinte senki, nagyon jó tempóban haladtunk. A lebontott határőrségen úgy átjöttünk, hogy észre sem vettük szinte, hogy már Horvátországban vagyunk. Itt már forrósodott  a levegő, be is kellett takarni a karomat, amit folyamatosan sütött a nap (kicsit le is égett mire odaértünk). Kétszer álltunk meg pisilni és enni, de nem sokáig, mivel a hangulatunk nagyon jó volt, minél előbb le akartunk érni. Már majdnem Zágrábnál jártunk, mikor behangoltam a rádiót egy horvát csatornára és hamarosan felcsendült egy-két kedvenc horvát zenénk, ami még rátett a jó hangulatunkra egy lapáttal. ( Van a youtubon egy horvát zenelistám, nagyon sokat hallgatom, igazi tengerparti-nyári életérzést hoz a legborúsabb napokon is . Egy két előadó: Grupa Vigor, Tarapana Band, Lidia Bacic...).

19.30-kor értünk a szigetre, annyira boldog voltam, az sem érdekelt, hogy vagy 30 fokban kellett felpakolni az apartmanunkba mindent. Tudtam, hogy pár napja vonult el a Bura szél, aminek még itt volt a nyoma: tenger a szokásosnál kicsit jobban hullámzott, a levegő nem volt olyan forró, de a napnak iszonyat ereje volt így is.

Végre itt, végre nyaralunk.

Hőmérséklet: 29 fok, enyhe széllel, némi felhővel.

Költés: 0 euro